Ambrózy báró esetei fanfiction blog

Az előzőhöz hasonlóan egy fiktív részlet, aminek nagy valószínűsége, hogy követni fogja a soron következő kötet történéseit. Pest, 1901 tél Az este nem tűnt meghittnek, mivel a vacsorát követően sem jutottak előrébb az ügyben. Egész nap talpon voltak, bejárták a fél várost, de hiába került elő egy tanú, mégsem sikerült vallomásra bírni. Ambrózy báró rábízta feleségére a dolgot, de a nap végére rájött, jelenlegi állapota nem támogatja a páratlan gondolatmenetek összefoglalását. A nő nyűglődése, fáradékonysága, váratlan rosszullétei vagy épp a heves kifakadások mind inkább hátráltatták a feladataikban, de Richárd már egyszer pórul járt, mikor úgy döntött, Milit otthon marasztalja. Egyedül benne maradt annyi türelem, hogy elviselje felesége csapongó viselkedését. A báró figyelmét az sem kerülte el, hogy Mili komornája egyre kevesebbet lábatlankodik a báróné körül, bár nem vett volna mérget rá, hogy Mili folyamatos nógatása miatt szökik meg Mári a kötelessége alól. – Nem vagyok rá képes! –

Mindörökké várni, valami érdekesre, valami újra, de addig sem lehet ölbe tett kézzel ücsörögni, főleg, ha váratlan történet motoszkál a fejben. Ezzel a történettel kapcsolatban pedig még sok kérdés nyitott, mivel pontos hónapot, napot csak a következő kötet megjelenése után kaphat. (emiatt nem kőbe vésett a történet, valószínű lesznek szituációk, amik el fognak térni a lehetséges, eredeti történetszáltól) Meséljen ismét Ambrózy báró, hiszen ritka Tőle, hogy szóra bírható. Buda, Ambrózy-villa 1901. Legelőször a kutya ugatása, ezzel együtt István kiabálása verte fel a villa kísérteties csendjét. Ahogyan Terka néni megjósolta, hogy napokon belül fel kell bukkannia Milinek és komornájának, emiatt a drága szakácsnénk próbált rávenni, hogy ha sikerült kilábalnom az ágyból, talán méltóztatok rendesen fogadni haza a feleségem. Viszont, mikor az ebédem felhozta Terka néni, rámutatott, hogy nem a többnapos borostám rendbetételére célzott, hanem a szobámra. Kisfiús értetlenséggel néztem körbe a