Ambrózy báró esetei fanfiction blog

Buda, 1901. szeptember Ahogyan az aggodalom kiült az arcára, olyan szorosan fogta Mili felkarját, miközben igyekezett mihamarább hazatérni. Mili próbált nem megbotlani, mindkét kezével a szoknyáját fogta és emelte a bokájáig, koncentrált lépést tartani a nagy léptű báróval. Az épülethez érve Richárd lassított. Csak annyira engedte el Mili karját, hogy a kezét megfogva vezesse fel a második emeleti lakásukig. Belépve az inasuk várta, hogy a kabátjukat, kalapokat és a sétapálcát a helyükre tegye. Mili nem szólalt meg, tudva, hogy tényleg veszélyben érezhették magukat mindketten. A fürge Richárdot némán követte, egyenesen a dolgozószobájába. A férfi nem ment egyenesen az asztalhoz a szivaros dobozkájáért, helyette becsukta Mili mögött az ajtót és a nő mögé lépve a vállára helyezte a kezét. Mire Mili észbe kapott, Richárd átkarolva suttogni kezdett a fülébe. *** Milin borzongás futott végig, a hallott szavakra, míg végül szembefordult a férfival, és csókot lehelt a kipirult arcra. Meg sem

Buda, 1900. május A sötét ruhába öltözött alak, akinek tekintete mindig fürkésző volt, abban a pillanatban az ablakon kívüli tájat szemlélte. Utastársa nem merte megzavarni az elmerengésben. Mereven bámulta a sápadt arcot, ami akkor nem utalt arra, hogy az elmúlt napokban kevesebbet evett volna a megszokottól. Egy enyhén hullámos hajtincs a homlokába szökött, a szemlélő leányzó akaratlanul is kinyújtotta a kezét, hogy a gondolataiba merült férfi haját kisöpörje az arcából. – Valami van az arcomon? – pislantott a lány felé a férfi, aki ijedten vette le szemét az ablakról. – Csak egy hajtincs a homlokán – hebegte a fiatal hölgy. – Valóban – ismerte el a férfi, ellenőrizve az üvegen a megfigyelést. – Minden rendben van? – érdeklődött a lány. – Tudja Mili, minden csak most kezdődik. Azzal, hogy a nővérét megölték, számolni kell avval, talán magát is keresik. – Ezért kell visszatérnem a fővárosba? – Ez a legfőbb indokom – biccentett Ambrózy báró. – Viszont még mindig nem értem, mi van az ar