Ugrás a fő tartalomra

Békebeli fanfiction részletek #25 (Szer'usz világ, A Barnum-rejtély folytatás, szilveszteri összejövetel)

Pest, 1901. december 31.

A hideg idő ellenére meleg és családias összejövetel kerekedett a pesti Sugárút egyik palotájának lakásában. A kavargó hó is még ünnepibbé tette az összegyűlt társaság hangulatát. Az épülettel szemben lévő Operaház zsongása nem zavarta meg a lakás melegébe bekuckózott családot. Ahogyan az éjféli harangszó felcsendült, a beszélgetés zsibongását felváltotta a pezsgős poharak kristályos csengése. Köszöntések garmada hangzott el, nem tudva, mit hoz a következő év.
A házigazda önfeledt mosolyát csak az édesanyja tudta kordában tartani.
– Nemsokára apa lesz, ajánlott lenne kicsit pihennie – javasolta fiának a grófnő.
– Majd tájékoztatom a bűntények elkövetésére készülődőket, hogy legyenek türelemmel – emelte meg sokadik alkalommal a poharát Ambrózy báró.
– Ha pedig a gyerektől nem tud aludni, akkor minden bizonnyal a gazfickókat fogja hajkurászni – lépett a báró mellé a felesége.
– Szer'usz világ a tabáni alvilágnak – szólalt meg a komorna csuklások kíséretével.
– Szerintem mára elég lesz a pezsgő italból Márika – jegyezte meg fürkésző tekintettel a báró.
A poharat viszont a lány mellett ülő vendég, Emma vette el.
Mili csengő felnevetése bejárta a szalont, miközben belekarolt férje karjába, nem leplezve önfeledt örömét.
Agáta mama beletörődve, mosollyal az arcán foglalt helyet az egyik kényelmes fotelben, nem véve le szemeit a nyomozó párosról, akik minden félelem nélkül vágnak bele naponta az újabb kihívásokba.


 Az fikció az alábbi könyvekhez kapcsolódik és segítségül volt az íráshoz:
Böszörményi Gyula Ambrózy báró esetei könyvsorozat Szer'usz világ című könyve.



Kép: Pinterest
Labels:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Békebeli fanfiction részlet #10 (A Rudnay-gyilkosságok, Beretva és tőr előzmény, Richárd tükörtörténete)

Buda, 1900. szeptember 24. – Felőlem aztán jöhet maga, a Monarchia császára Pestre, akkor sem érdekel ez a hajcihő! – dohogtam fel-alá sétálva a laborban, miután megkaptam a cikornyás meghívókat a mai napon megérkezett perzsa sah tiszteletére rendezett eseményekre. Viszont, mielőtt az egyik erre kinevezett fiókba elrejtettem volna a borítékokat, Mili a semmiből elém teremve érdeklődött a küldemények tartalmáról. Gondolkodás nélkül válaszoltam őszintén, mikre vagyok hivatalos, láttam az arcán a sápadtságot, miközben a szemei érdeklődőn csillogtak. Tudtam, hogy Hangay kisasszonyt minden esemény hirtelen gyermekké varázsolja, mint aki várja az egész napos jó tettei után a cukorkáját. Nem mondhatom, hogy Mili rossz fát tett volna a tűzre, vagy csintalankodott volna, mégis hidegvérrel közöltem vele, hogy nem nézzük meg egyik programot sem. Visszagondolva, naiv voltam, talán hazudnom kellett volna a meghívók tartalmáról, mert a vacsora során váratlan támadással álltam szemben. Bizony, Mili n...
Tovább »

Békebeli fanfiction részletek (Nász és téboly, Szer'usz világ, A Barnum-rejtély nem konkrét folytatás!)

Csakis kedvtelésből, remélhetőleg olyan jeleneteket felsorakoztatva, amik nem lesznek semmire befolyással. Hozzám hasonló Ambrózy rajongóknak, nektek.  Főleg azoknak, akik szerették Mili és Richárd párosítását. A történetrészletek csakis kitalált jelentek, pontosabban a Nász és téboly folytatását képeznék. (Azért feltételes, mert már tervben van valamilyen folytatás, ezzel szerintem egy rajongónak sem írok újat.) Természetesen, az elveimhez mérten írtam, így semmi, fiatal hölgyek megzabolázására okot adó jelenet nem lesz olvasható benne. (Ezt is kifejtettem egy régebbi blogposztomban.) Aki nem olvasta még végig a sorozatot… Az jelenetek nagy része kötődik az utolsó kötethez, többségét még akkor írtam meg, mikor még nem tudtunk semmit a váratlan fordulatról . Szóval, ne vedd véresen komolyan, dőlj hátra és élvezd azt az idilli századfordulós részleteket, amik eddig legfeljebb csak a képzeletekben jelenhettek meg. 1901. nyár, Pest Felébredtem. A város már rég feléledt, miközben a fej...
Tovább »

Békebeli fanfiction részletek #28 (Nász és téboly/Richárd - fogságban)

1901. március 6-13. Próbáltam kitalálni, hol lehettem, de a tarkómra mért ütés utófájdalma miatt nehezen nyitottam ki a szemem. Sötétség fogadott, mozdulni nem bírtam, és halovány képek jutottak eszembe, mi is történt valójában. Legszívesebben káromkodtam volna, viszont megnyugtatott az a tudat, hogy láttam az este a Vérmezőn elsétálni egy embert, aki valószínű, észrevett minket Vilmossal és azt is, hogyan hurcoltak el. Nagyon reméltem, hogy mihamarabb jelentést fog tenni a rendőrségen. Ettől függetlenül az emberek viselkedését tanulmányozva felkészültem arra, hogy a szemtanúból önként nem lehet majd vallomást kiszedni, mert úgy fog tenni, mint aki semmit nem látott. Emlékezetemben ott maradt a lovak patkóinak hangja, egy lánc csörgése és az ajtóra került lakat kattanása. Ezekből gyorsan összeállt előttem a helyzetem, hogy konflissal ismételten sikerült elrabolniuk, és bilincsbe verve zártak be egy sötét helyiségbe. Felettébb hideg volt, gyanítottam, hogy pincébe kerültem, és igyekezt...
Tovább »

Békebeli fanfiction részlet #12+1 (Ármány és kézfogó, Richárd karácsonya)

Buda, Ambrózy-villa, 1900. december 24. Megszokott ünnepi teríték fogadott vacsoraidőben az étkezőben, Terka néni most is mindent megtett, hogy jól lakassa a ház népét. Finoman rákérdeztem, hogy mi lesz a mai fogás. A válaszára felvontam a szemöldököm és szinte gyermeki hangon szólaltam meg. – Nem töltött káposzta lesz? – hitetlenkedtem. Terka néni csóválta a fejét, közölte, hogy azt csak az újévre tervezték édesanyámmal. Még így sem lehetett panaszra okom, mivel ezután be lett hozva egy nagyobb tálcán, szeletekre vágva a Wellington bélszín. Már csak a puha hús, a ropogós tészta, és a gombás krém különleges egyvelege meggyőzött, hogy ma estére kitűnő választás. A vacsora édesanyámmal csendesen telt, mígnem befejezéskor rám emelte tekintetét. – Fiam, nézett valami ajándékot Milinek? – Kellett volna? – mondtam ki hangosan az első gondolatom, mire válaszul egy szigorú nézést kaptam, mint amikor a csintalan kölyköket meg akarja regulázni az anyjuk. Egyértelműen rosszul feleltem. Okkal vete...
Tovább »

Békebeli fanfiction részletek #24 (Szer'usz világ, A Barnum-rejtély képzelt folytatás)

Buda, 1901. szeptember Ahogyan az aggodalom kiült az arcára, olyan szorosan fogta Mili felkarját, miközben igyekezett mihamarább hazatérni. Mili próbált nem megbotlani, mindkét kezével a szoknyáját fogta és emelte a bokájáig, koncentrált lépést tartani a nagy léptű báróval. Az épülethez érve Richárd lassított. Csak annyira engedte el Mili karját, hogy a kezét megfogva vezesse fel a második emeleti lakásukig. Belépve az inasuk várta, hogy a kabátjukat, kalapokat és a sétapálcát a helyükre tegye. Mili nem szólalt meg, tudva, hogy tényleg veszélyben érezhették magukat mindketten. A fürge Richárdot némán követte, egyenesen a dolgozószobájába. A férfi nem ment egyenesen az asztalhoz a szivaros dobozkájáért, helyette becsukta Mili mögött az ajtót és a nő mögé lépve a vállára helyezte a kezét. Mire Mili észbe kapott, Richárd átkarolva suttogni kezdett a fülébe. *** Milin borzongás futott végig, a hallott szavakra, míg végül szembefordult a férfival, és csókot lehelt a kipirult arcra. Meg sem ...
Tovább »