Ugrás a fő tartalomra

Békebeli fanfiction részletek #33 (Mück Mári és Suha Isti - Folytatása a Barnum-rejtélynek)

Buda, 1901. június 10.

(Folytatása a Barnum-rejtélynek)

    Ahogy kifordult Mári a hálószobából, menten bele is ütközött tálcástól a felé rohanó egyénbe.
    – Vedd le ezt a maskarát, és gyere! – fogta meg a kis komorna kezét Isti.
    – Eressz már, a tálcát vissza kell vinnem a konyhába, különben Horákné olyat summant a fejemre, hogy azt még az emeleten is hallani fogják – rántotta el a karját Mári, dühös pillantásokat vetve a fiúra.
    – Nem fognak semmit hallani, főként, hogy mára szabadnapot adtak – felelte őszinte hangnemmel Isti.
    – Szabadnap? – hüledezett Mári – Jól felvitték a dolgod, ha azt hiszed, bármikor kiteheted a nagy trampli lábad a villából – állta útját a fiúnak továbbra is dölyfösen. – No, és ki merészkedett pihenést javallani?
    – Maga a báró úr, még előző nap – húzta összébb magát a nyurga mindenes, titkon remélve, hogy a tálca nem fog a leány kezéből egyenesen felé repülni.
    – No, de elvannak a mi kenyéradóink azzal a nagy szerelemmel, hogy már ránk sincs szükségük – sóhajtott kelletlenül Mári. – Ha pediglen így döntöttek, nekem ahhoz mi közöm?
    – Úgy vélem neked sem ártana kilesned a sok teendőd közül – mosolyodott el a villa mindenese.
    Mári beletörődve baktatott le az emeletről, és miután a tálcát leadta a konyhában, a kötényét félretéve lépett Isti elé.
    – Hova rángatsz te máléfülű? – tette csípőre a kezeit Mári, tudatva a fiúval, hogy nem fogja könnyen adni magát.
    – A cselédkorzóra? – ajánlkozott Isti.
    – Hogyne, még holmi mosónőnek néznek, és képesek összepiszkolni a friss komornáskodó ancúgom. Na meg azok a kellemetlen bakák, akik minden kisasszonynak bókolnak, hátha kapnak cserébe illetlen dolgokat.
    – Ha ilyen kényes a kisasszony mája, akkor javasoljon valami komornához illő helyet – felelte a fiú megunva a lány locsogását. Ettől függetlenül titkon örült, hogy végre valahára letett az egykor imádott egyenruhásokról, és remélni kezdte, hogy a párna alá rejtett rózsái kezdik közelebb hozni a szélkelep komornához.
    Márika megszeppenten pislogott Istire, mire végül egy vállrándítással halkan felelte, hogy neki bizony elég egy frissítő séta a környéken. Isti meghökkent ezen a szerénységen, pedig még előleget is kapott a bárótól, annyit, hogy egész pestet oda-vissza konflissal bejárhatnák.


Az fikció az alábbi könyvekhez kapcsolódik és segítségül volt az íráshoz:
Böszörményi Gyula Ambrózy báró esetei könyvsorozat A Barnum-rejtély című könyve.

[Kép: https://hu.pinterest.com/catniptrip/marbles-games-for-a-time-for-andrew/]

Labels:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Békebeli fanfiction részletek #20 (Szer'usz világ alternatív folytatás)

Ambrózy villa, Buda, 1901. augusztus Ambrózy báró beinvitálta a vendégeit a dolgozószobájába. Három vendége közül kettő kérés nélkül leült a helyiségben levő kanapéra. Feleségét az íróasztalához vezette, míg ő hanyag eleganciával a kanapé melletti fotelbe helyezte el magát. Miután szivarját meggyújtotta, a három csendben levő nőhöz szólt: – Örülök, hogy ismételten három gráciával tölthetem a délutánom. – Mi lesz a feladatom Richárd? – kérdezett rá Mili, nem foglalkozva férje megjegyzésével. – Nos Mili, egészen szép históriát kerekített az esetekhez, de úgy vélem, még van lemaradása. – Ugye meg tetszik írni, hogy ollan bátor voltam és kiszabadítottam Milikét? – csipogta izgatottan Mári. – Én inkább vakmerőségnek mondanám… – jegyezte meg a báró úr. – Magának minden vakmerőség, amit egy nő merészel tenni, miközben elképzelése szerint azt csak is férfi teheti meg – szólalt meg élesen Emma. Mindhárman kíváncsian tekintettek Emmára, nem tudva, mit forgat a fejében. Ambrózy báró a fotelben ül
Tovább »

Békebeli fanfiction részletek #27 (Ármány és kézfogó/Richárd - cselekményleírást tartalmaz!)

1900. november 22. Nem arról vagyok híres, hogy unatkozzak. Az a nap pedig meglepetéseket tartogatott számomra, ráadásul úgy, hogy a meghökkenés okozója jelen sem volt. A megérzéseim vezettek rá, hogy mihamarabb visszatérjek a villába. Kora reggel konflist fogtam, és amint üdvözöltem a ház népét, Gáspár bácsit ösztökéltem munkára. Az istállóban félrevonulva mélyültünk a feladatban, amiről azóta sem tettem megemlítést, pedig visszagondolva akár fontos is lehetett volna az esetünk szempontjából. A nyugodt töprengést csak Terka néni tudta megzavarni a kora délután folyamán, aki sürgetett, hogy térjek vissza mihamarabb a villába, mert valaki beszélni akart velem. Úgy véltem, hogy Mili talált ki valamit, de a drága szakácsnőnk arcán kiülő aggodalom nem épp arra utalt, hogy holmi női csevegésre invitálnak be a házba. – Mili kisasszonynál csodásabb teremtést nem ismerek, de miként mondani tetszik, az impulzív természete… – hallom az ajtó mögött állva, de a hang gazdáját nem ismertem fel. Fesz
Tovább »

Békebeli fanfiction részletek #25 (Szer'usz világ, A Barnum-rejtély folytatás, szilveszteri összejövetel)

Pest, 1901. december 31. A hideg idő ellenére meleg és családias összejövetel kerekedett a pesti Sugárút egyik palotájának lakásában. A kavargó hó is még ünnepibbé tette az összegyűlt társaság hangulatát. Az épülettel szemben lévő Operaház zsongása nem zavarta meg a lakás melegébe bekuckózott családot. Ahogyan az éjféli harangszó felcsendült, a beszélgetés zsibongását felváltotta a pezsgős poharak kristályos csengése. Köszöntések garmada hangzott el, nem tudva, mit hoz a következő év. A házigazda önfeledt mosolyát csak az édesanyja tudta kordában tartani. – Nemsokára apa lesz, ajánlott lenne kicsit pihennie – javasolta fiának a grófnő. – Majd tájékoztatom a bűntények elkövetésére készülődőket, hogy legyenek türelemmel – emelte meg sokadik alkalommal a poharát Ambrózy báró. – Ha pedig a gyerektől nem tud aludni, akkor minden bizonnyal a gazfickókat fogja hajkurászni – lépett a báró mellé a felesége. – Szer'usz világ a tabáni alvilágnak – szólalt meg a komorna csuklások kíséretével.
Tovább »

Békebeli fanfiction részlet #11 (Nász és téboly, Szer'usz világ, A Barnum-rejtély fiktív folytatás, Richárd)

Buda, Ambrózy villa, 1901. augusztus  – Az a sunyi alak a Tabánban bujkál… – morogtam bosszúsan, követve a laborszobában levő szőnyeg futómintáját a lábaimmal, belemélyülve egy piti lopási esetbe. A tettes két napja meglépett, miután egy pesti üzletből lopott, miközben hallottam hírét, hogy a közelben mászkál. Nem szokásom lopási esetekkel foglalkozni, most viszont valamiért Rudnay megkért, hogy járjak utána az ügynek. – Ezek szerint bármikor belefuthatunk. – hallottam meg a széken ücsörgő Mili biztatását, miközben a szemlébe pillantva rájöttem, hogy kettőnk közül melyikünk a lelkesebb. Már tegnap megfordult a fejemben, talán nem is én lettem megbízva a feladattal. – Nem hiszem, hogy önként a környékre merészkedne, hiszen nem villákat rabol ki. – jegyeztem meg, annyi időre megtorpanva, míg az asztalról el nem vettem egy szál szigaretlit, és meggyújtottam. – Mégis, mekkora esély van rá, hogy valaki egy női divatszalont fosszon ki? – érdeklődött Mili kíváncsi tekintettel az arcán. – Azt
Tovább »

Békebeli fanfiction részletek #26 (Szer'usz világ, A Barnum-rejtély folytatás)

A házaspár frissen kialudva ült asztalhoz reggelizni a lakásuk étkezőjében. Csendesen fogyasztották a pirítós kenyeret, a szalonnát és kolbászt, végül a férfi ölébe véve a friss napilapot készült fel a napra. A kávéjába néha belekortyolva lesett fel a vele szemben ülő nőre. – Talán nem ízlik a reggeli? – érdeklődött fürkésző tekintettel Richárd. Az újságtól is jól látta, hogy a nő elé tett tányérból valószínű evett, így azonnal sejteni kezdte, hogy nem étvágytalanság lesz az ábrándozó tekintet oka. – Olyan szokatlan, hiszen pár hete még… – felelte halkan Mili. – Azt hittük, hogy a sitiben fog raboskodni, míg a naccságos úr pediglen nem nyitja reánk többet azt a röngenyes szemét – locsogott Mári a falhoz lapulva. – Márika! – szólalt meg egyszerre a házaspár, a szalonban toporgó komornára. – Talán nem tetszettek tudni, hogy a reggelinél én is benn vagyok? – kérdezte meg sem szeppenve a kicsi komorna. – Igaz, nem szoktam hozzá a szolgák társaságához – felelte őszintén Richárd. Mili mindez
Tovább »